Nyomtatási eljárásnak a nyomógépek és nyomtatók nyomási módjait nevezzük. Ezeket a nyomdászatban általában az általa használt nyomóformáról különböztetjük meg, a rajtuk lévő nyomó, és nem nyomó elemek egymáshoz viszonyított helyzetéről, és anyaguk szerint, kivéve a digitális nyomtatást.
A nyomóformán található az az információ, amit festékezés után nyomás útján átjuttatunk a papírra. A legegyszerűbb felosztása a nyomóelemek magasságát veszi alapul. E szerint három fajtára csoportosítható: magas-, sík-, és mélynyomtatás.
Magasnyomtatás
A nyomó elemek magasabban helyezkednek el a nem nyomó részekhez képest. Ezt külön mozgatható betűkből szedik.Feltalálása előtt fából készült formákat használnak, de a rajzokat még sokáig így készítik. Majd ezeket felváltja a klisé. Később használnak egylemezes formákat, melyet a fényképészet feltalálása után fototechnikai úton gyártanak. Modernebb formája a flexográfia, amelyben gumiról, vagy különböző típusú műanyagokról nyomtatnak. A magasnyomtatás elvén működik több más eljárás is:
- Stanc: A papírból valamilyen forma kivágására szolgál (dosszié, boríték)
- Bieg: Vastagabb anyagoknál hajtási vonalat képez a papíron, aminek mentén az könnyebben hajtható lesz.
- Ricc: Az anyag bizonyos mélységig való bevágása, például öntapadós anyagoknál a felsőréteg kivágása a hordozó egyben hagyásával.
- Perforálás: Apró lyukak, vagy vonalkák belevágása a papírba, a könnyebb téphetőség miatt, vagy kötészetben a nagyobb ívek többszöri hajtásának megkönnyítésére.
Síknyomtatás
A nyomó és nem nyomó elemek egy síkban helyezkednek el. Elve a zsír és a víz kölcsönös taszításán alapul. Az ofszetnyomtatásban az alumínium terjedt el, de ezt megelőzően használtak több fémből készült un. bi- és trimetál lemezeket is, . A síknyomtatás elvén működik több eljárás is:
- Litográfia: Más néven kőnyomtatás. A nyomóforma anyaga porózus kő, többnyire mészkő. Felületén a nyomóelemeket különleges tintával alakítják ki.
- Bádognyomtatás: Az ofszetnyomtatás elődjének is tekinthető. Itt már nem közvetlenül érintkezik a nyomóforma a nyomandó felülettel. Elnevezését a nyomandó anyagról kapta. Nyomóformája készülhet kőből, később fémből.
- Ofszetnyomtatás: Nyomóformája egy nagyjából fél mm vastag alumínium lemez, melynek egyik oldalán elektrolízissel oxidréteget alakítanak ki. E réteg igen keménynek nevezhető, és kopásálló. Majd erre fényérzékeny réteget visznek fel. Ez az anyag képezi később a zsírszerető nyomóelemeket. A fényérzékeny réteg lehet pozitív és negatív működésű.A forma egy gumilepedővel bevont hengerrel érintkezik, majd innen kerül a festék a papírra. Ezért közvetett eljárásnak nevezzük.
Mélynyomtatás
A nyomóelemek belemélyednek a nyomóformába, melyeket festékkel töltenek fel, a felesleget pedig egy un. rákellel lehúzzák. Anyaga többnyire réz.
Szitanyomtatás
- A nyomóforma különböző sűrűségű szitaszövet, melynél fényképészeti úton, vagy sablonok használatával alakítják ki a nyomó elemeket. Itt is rákelt használnak, amivel a festéket végighúzzák a szitán, ami bizonyos helyeken átengedi a festéket, máshol pedig nem.
Forrás:wikipedia.org
