Hiába az elmúlt évek több milliárdos beruházásai, a magyarországi nyomdaipar nagyon nehéz időszak elé néz. A szakma kiszolgáltatott a külföldi beszállítóknak, a kíméletlen árversenyt pedig még a nagy nyomdák sem tudják komoly veszteségek nélkül átvészelni. A lízing- és hiteloldal azonban túlzónak tartja a nyomdaipar panaszait.
Március közepén felszámolási eljárást kezdeményeztek az 1993-ban családi vállalkozásként alakult, 2006-ra azonban számos befektetés és felvásárlás következtében már 3 milliárdos éves forgalommal rendelkező Grafika Press ellen.
Az ismert okok világosak voltak: a nyersanyagok árának emelkedését a nyomda nem tudta érvényesíteni a tendereken, a forintárfolyam radikális romlása miatt a berendezések lízingköltségeit nem tudta fizetni, a százmilliós kintlevőségeit pedig nem tudta behajtani a szintén nehéz helyzetben lévő partnerektől.
Papíridegzet
A Grafika Press-t a fentiek nyomán tekinthetnénk a magyar nyomdaipar aktuális állatorvosi lovának is, hiszen a szakemberek jellemzően ezt a három problémát emlegették, amikor a hazai nyomdák állapotáról kérdeztük őket, függetlenül attól, hogy milyen területre szakosodott cégekről és speciális technológiákról beszélünk. Ráadásul – meg nem erősített információink szerint – az állítólagos érintettek által még az idén más, azonos méretű nyomdák is hasonló sors elé nézhetnek.
A forint-euró árfolyamromlás a nyomdaiparon kívül eső ok, ugyanakkor a más szakmákból is ismerős árverseny okozta lehetetlen tenderhelyzetekért maga a szakma is felelős. Legalábbis így véli Lázár László, a Révai Nyomda igazgatója, aki szerint a folyamatos árcsökkentés 2000 körül indult meg a magyar piacon, és a szakma tavaly jutott el odáig, hogy egyes tendereket lényegében profit nélkül lehetett már csak megnyerni. „A nemzetközi beszállítók árainak kiszolgáltatva a nyomdaipar költségei fokozatosan nőttek, miközben a szolgáltatásaink árait folyamatosan csökkentettük, hogy megnyerhessünk egy-egy tendert. Ráadásul a megrendelők egyre inkább internetes árlejtést alkalmaznak a tendereztetés során, mi meg csak nyomkodjuk a számokat. A végén a nyertes azon veszi magát észre, hogy olyan ajánlattal győzött, amin nincs haszna, legfeljebb a meglévő gépparkjának kapacitását tudja jobban kihasználni” – mondta Lázár.
A Grafika Press 6-10 százalékos árengedményeket tett tavaly az üzlet megtartása érdekében, és többek között ennek következményeképp is bukhatott el. Az év vége felé volt példa éves szerződések egyoldalú felbontására is a megrendelők részéről, de előfordul olyan is, hogy a megbízók 25-30 százalékos árcsökkentést kérnek a nyomdáktól. Egy neve elhallgatását kérő nyomdaipari szakember úgy fogalmazott: „Jelen pillanatban fogalmam sincs, melyik a jobb megoldás, elfogadjam-e vagy sem. Ha nem fogadom el, nem lesz munkám, ha elfogadom, akkor nem csak magammal szúrok ki, hanem az egész szakmával is. Márpedig végzetes lehet a nyomdaiparra, ha ez a gyakorlat általánossá válik” – panaszkodott.
„Amikor a Nyomda- és Papíripari Szövetség (NYPSZ) elnökségi tagja voltam, már akkor próbálkoztunk az összes lehetséges megoldással, hogy a tisztességtelen árversenyt visszaszorítsuk. Nagyon hamar rá kellett azonban jönnünk, hogy egy olyan szakmai szövetség, amelynek a több mint ötezer nyomdából alig száz a tagja, szinte semmit nem tehet ez ellen” – emlékezett vissza Horváth Mihály, a Regiszter Plakát Nyomda tulajdonos-ügyvezetője.
Peller Katalin, az NYPSZ főtitkára szerint azonban nem is lenne szerencsés, ha a piaci szereplők közötti konkrét üzletekbe bármilyen módon is beavatkoznának, így sem az irreális ajánlatokkal, sem pedig a kikényszerített szerződésekkel nem foglalkozik a szövetség. Ellenben azt már kezelendő problémának látja, ha egy magyar megrendelő külföldi nyomdát választ. „A megrendelők rá fognak jönni, hogy hosszútávon nem lehet tartani ezt az állapotot. A nagy élelmiszerláncoknál is bebizonyosodott, hogy a nyomott árakkal nemcsak egy beszállítói réteget szüntetnek meg, hanem ez a réteg vásárlóerőként is megszűnhet. Ennek analógiájára el lehet ugyan végeztetni a nyomást Kínában vagy Tajvanon is, csak éppen a magyar nyomdaiparban dolgozó rétegnek nem lesz pénze megvenni az ott gyártott és Magyarországra szánt termékeket” – vélekedett a főtitkár.
Forrás:magyarnyomdasz.hu
